Előzmények

1981-ben alakult a Kenderke. Alapítója Kun Lajosné, a Fazekas iskola énektagozatos osztályának tanító nénije volt. A népi játékokból összeállított játékfűzései, koreográfiái sok szereplésre gazdag élményre adtak alkalmat. Szárnyra kapott a hír és minden évben az iskolába beíratott ének tagozatos gyerekek közel teljes osztálylétszámmal jelentkeztek a Kenderkébe. Megtelt az iskola udvara énekszóval, önfeledt játékkal. Amikor az első versenyen elindultunk, senki nem számított komoly ellenfélre személyünkben, pedig kezdetét vette egy sikersorozat. Minden megyei versenyt megnyertünk, minden országos fesztiválon ott voltunk! Az évről évre duzzadó létszám túlnőtte az egyszemélyes oktatás kereteit. Ekkor kapcsolódott be a táncosok képzésbe Kun Katalin, aki édesanyja örökébe lépett.

Mire a Kenderke 10 éves jubileumát ünnepelte, addigra már rendszeresen, minden évben önálló esteket adtunk a városi művelődési központban. A ház izzott, a közönség kacagott a szellemes poénokkal tűzdelt műsoron és a közel kétszáz táncos (kicsik és nagyok) előadásán. Ekkorra volt már ruhatár és sok megoldatlan probléma is. A Kenderke kinőtte a kereteit.

1991. létre jön az egyesület

A szülők látva gyermekeik örömét, sikereit „előálltak” egy ötlettel: alakuljunk egyesületté, hátha adódik valami lehetőség is a csoport működtetéséhez.

1991-ben bejegyezték a Tatai Kenderke Néptánc Egyesületet, elnöke – felkérésre a szülők közül – Maknics Gyula, az Eötvös Gimnázium tanára lett. Ettől a pillanattól jegyezhetjük – önálló jogi személyként – a Tatai „Kenderke” Néptánc Egyesületet.

Utazások

Hazai országos és nemzetközi fesztiváloknak voltunk sikeres, nem egyszer a közönség kedvenceként emlegetett résztvevői és számos alkalommal koreográfiai díjakat nyertünk Ezek közül a legnagyobb az 1994-es Gyermektánc Antológia Nívó díja, amelyet 74 előzsűrizett koreográfiából Kun Lajosné kapott.

Baráti kapcsolatokat építettünk ki hasonló csoportokkal határon belül és túl, a magyarok lakta nyelvterületeken. Eljutottunk külföldre is. Első utunk 1990-ben Erdélybe vezetett. Életre szóló élmény volt a helyieknek és az anyaországiaknak egyaránt, mivel a Kenderke volt Szék falu életében az első műsoros estet adó néptáncegyüttes.

Voltak már barátaink Felvidéken, Erdélyben, a Vajdaságban. Így „könnyű ” volt megrendezni 1992-ben az 1. Híd Fesztivált. Egy telefonhívásra, egy baráti szóra jött mindenki. A becsület és a szeretet tartotta össze! Nemzetünk kultúrájának szeretete és egymás szeretete. Az akkori családok újra mellettünk álltak. Fogadták, vendégül látták a gyerekeket és hazafelé indulva becsomagoltak füzetet, ceruzát, élelmet a Vajdaságból, a háborúból érkező és a bizonytalan életbe visszamenő gyerekeknek.

1992-ben megnyílt nyugat kapuja is. Még a testvérvárosi kapcsolat létre jötte előtt jártunk Dammarie les Lys-ben, ahol elsöprő sikert arattunk. Ezek után jött Ausztria Karinthya tartományának nemzetközi fesztiválja, majd Gerlingen. Közben folyamatosan ápoltuk a határon túli magyarokkal a barátságot.

A sikerekért kitartó szorgalommal, közösen küzdöttünk. Nem ritka, hogy 15 évet is „lehúznak” a Kenderkében a táncosok. Hét évesen beiratkoznak és főiskolásként még itt vannak. A jutalmuk sem marad el, igazi „világjárók” az „öregek”. Utazásaink során nagy gondot fordítunk a turisztikai élmények biztosítására. Akik kitartottak láthatták: Párizst, Reimst, Versaillest, Vignit, Fonteneblot, Gerlingent, Rottenburgot, Kölnt, Heidelberget Würtzburgot, Passaut, Stuttgartot, Bécset,Villachot, Klagensburgot, Regensburgot, Prágát, Hradac Kralovet, Pozsonyt, Szabadkát, Zentát, Magyarkanizsát, Nagyváradot, Széket, Szegedet,   Sopront, Szombathelyt, Székesfehérvárt, Szekszárdot, Győrt, Mosonmagyaróvárt, Budapestet, hogy csak a legnagyobbakat soroljuk.

A Kenderke székház

1993-ban megkaptuk az önkormányzat Almási úti ingatlanának földszintjét. Akkor ez még romos állapotban volt. Évtizedes küzdelem indult meg a lakhatóvá tételéért. Dolgoztak a „nagyok” (az akkori 16 évesek), dolgoztak a szülők és az oktatók. Kidőlt az ablak, leszakadt a vakolat a mennyezetről, télen a fűthetetlenség miatt befagytak a vízvezetékek. Egy termünk, egy öltözőhelyiségünk volt…

Rendezvényeink

Legfontosabb feladatainknak tartjuk a Kenderke Református Alapfokú Művészeti Iskola támogatását, valamint Tata város kulturális életében az aktív részvételt, rendszeresen táncházakat szervezünk. Minden helyi felkérést elvállalunk, minden lehetőséget kihasználunk arra, hogy az általunk megmutatható értékeket minél szélesebb körben tárjuk a közönségünk elé. Tata város önkormányzatával kötött közművelődési megállapodás kereteiben szervezzük legnagyobb rendezvényünket: a Tatai Sokadalmat az Angolkert festői környezetében.

Együtteseink

Eredeti jelmezeink, vagy azok hiteles másolatai, koreográfiáink a hagyományok hiteles közvetítését szolgálják. Szeretnénk minél több embernek megmutatni népünk sokszínű, gazdag kultúráját. Elkötelezetten teszünk eleget annak a nemes feladatnak, mely számunkra a magyar néptánckincs megőrzése és átörökítése az utókor számára. Ezen célok érdekében egyesületünk támogatja a Tata Táncegyüttes és a Szarkalábak Táncegyüttes munkáját.