A projekt időtartalma:

Kezdőnapja: 2021. 09. 01.
A projekt fizikai befelyezésének napja: 2023. 02. 10.

A projekt finanszírozása:

Támogatás intenzitása: 100%
Támogatás: 3,62 millió Ft.
Projekt összköltsége: 3,62 millió Ft.

A project tartalma

Jelen pályázatunk a karácsonyi szokások következő fejlesztési szintjéről szólnak. Következő köztéri megjelenítése 2022. decemberében 11-én valósult meg. Kihasználva a kényszerű bezártságot, az addig rendelkezésre álló időt innovációra használtuk fel, mely a tágabb értelemben vett térség szokásanyagának újraélesztésére irányul: a határon is átnyúló térség falvainak magyar és német nemzetiségi szokásait gyűjtöttük fel. 
Lépései:

1. Kutató munka (nyomtatott, online elérhető MTA-BTK ZTI archívum); rendszerezés, válogatás után terepmunka. A helyi lehetőségeket mérlegelve kiterjed a falvak hagyományőrző csoportjainak látogatására, az ottani kulturális élet aktiváira, az idős családtagokra. A készített hang- és videó felvételek segítségével a térség eddig gyűjtött hagyományai kiegészülnek. A kutató munkát 2022. 03-06 hóban valósítottuk meg.
2. A gyűjtések rendszerezését követően megkezdődött a szokások megtanulása és betanítása. A korábbiakhoz képest az innovatív tartalom abban jelenik meg, hogy 2022-ben már a térség karácsonyi népszokásait láthatja a tatai és az ideérkező közönség. Ezzel erősítjük a tataiak kötődését. A betanítás időpontja 2022.06-2022.11
3. Karácsonyi népszokások bemutatása helyi hagyományőrzők fellépése 2022.12. 11-én karácsonyhoz közeli időpontban a városi adventi vásárba terveztük, de a viharos időjárás felülírta terveinket, és a Kocsi u. Református templom gyülekezeti termében mutattuk be a műsort.

Mindezek megvalósításához olyan rendhagyó együttállás adott, mely tatai specifikum, egyben a pályázott téma specifikuma is: a pályázó civil szervezet társadalmi ereje; a partner iskola gyermekbázisa; a köztér helyi adottságai; illeszkedése a városi programsorozatba; Tata és a térség falvainak élő kapcsolatának erősítése; a hagyományok visszatanításával és bemutatásával különböző korosztályok szórakozásának összefogása; a térség hagyományainak újraélesztése és hagyományosítása.

Az „Élő hagyományok” sorozat kapcsán a közönség szervezése és aktivizálhatóságának átgondolása kiemelt szempont. A karácsonyi népszokások bemutatását a leghangsúlyosabb szabadidőre, szombat koraesti órára terveztük. A bejáratott időpont a közönség számára ismert, sokan célzottan érkeznek az eseményre, a tér ilyenkor megtelik, ezért sem halasztottuk el a bemutatást. 

A városi propagandát egyesületünk tagsága a civil szervezetek és csoportosulások személyes megszólításával, kvázi házigazdai szereppel egészíti ki.

Célcsoportspecifikus közösségfejlesztő hatását abban látjuk, hogy a szeretet ünnepének hangulatában könnyebben szervezhetők a nézők. Elfogadóbban fordulnak egymáshoz, egy kicsit megállnak, és a tér a karácsonyi szokások bemutatása kapcsán ismerősök találkozási helyévé, régen óhajtott beszélgetések hívogató színterévé válik. Az oda-vissza hatás egymást erősítő folyamat lesz, a tér jó beágyazódást biztosít a karácsonyi hagyományok testközelbe hozásához. 

Gyűjtött és megtanított szokások bemutatása idehozhatja az érintett falvak lakóit, erősítve ezzel a térségi kapcsolatokat. Visszahat a gyűjtési helyek, falvak hagyományőrző tevékenységének felerősítésére, esetleg elkezdésére. Felerősíti a határon túli helyi értékek megtartása iránti igényt mind az ott élők, mind pedig a tatai lakosok gondolkodásában. Ez a kétirányúság a határainkon is átívelő élő kapcsolattá válik, felerősítve a tágabb értelemben vett térségi kapcsolatokat, visszahat az egyesület környezetébe, annak partnerei körébe is.

A fenntarthatóság záloga a gyermek résztvevők integrálása. A szokások betanításával a jövő társadalmának örökítjük az újraélesztett szokásokat. A szervezők és megvalósítók közös célja, hogy a jelen gyermekei a megvalósításhoz is mintát kapjanak, és felnőttként folytassák a felépített helyi kulturális hagyományokat.

A múlt értékei megélhető élménnyé, szórakozási lehetőséggé válnak a tataiak számára bizonyítékául annak, hogy a régi értékek új életet nyerhetnek a ma élő gyermekek, felnőttek, idősek összefogásával. Értékmentő szemléletet formál, mely járulékosan a környezeti értékek megtartásához szükséges készség kialakulását is eredményezi.